HANGULAT

Gdansk és a Hel-i félsziget berágta magát nagyon. Tetszett. Pár kép még onnan.

Frissült a kedvcsináló az oldalamon, regisztrációk welcome!

HEL, JÉGKORONG, ÉS HÚSVÉT

INTRO
      Elnézést azoktól akik hűen követték az eseményeket, egy teljes napot késett ez a post. Tegnapelőtt délután  végeztünk a futam előkészületeivel (részletek alant), majd egy kései ebéd után elindultunk hazafelé. A terv az volt hogy megyünk este tíz körülig, aztán az lett belőle hogy reggel hétre már ágyban voltunk - de otthon! Hétvége volt, éjszaka volt, jó idő volt - hazajöttünk egy lendülettel. Jó ez a kis autó.
      Aztán pár óra alvás után post-olás helyett kimentem a B csoportos hoki vb döntőjére, ahol hosszabbítás után kaptunk ki, így nem jutottunk fel. Dráma, férfikönnyek a jégen, csalódottság a köbön...
      Ma meg reggeltől a családdal húsvét, szülők sonka. Szóval elnézést.





Lássuk akkor az utolsó lengyelországi napot. Sokat nem fogok mesélni, mert a Balti tengert, Hel-t és környékét egyszerűen látnotok kell. Ezt nem mézesmadzag, nem akarok senkit győzködni. De komolyan, mi sem gondoltuk hogy északon ilyen eszméletlen tengerpart van...





...mint ahogy azt sem hogy maga a félsziget tele van második világháborús katonai támaszpontok maradványaival. Military-buziknak igazi paradicsom, de akit amúgy nem igazán foglalkoztatnak a régi háborús vasak, azoknak is tetszeni fog az erdő közepén beásott acél lövegtorony két gépágyúval - meg ilyenek. 





Persze újabb lengyel furcsaságokra is bukkantunk, részletek majd az itinerben. És jobb ha tudjátok, hogy itt (ott) szabad a CB rádió használata, amivel élnek is a helyiek. 

Lezárult tehát a Go To Hel futam pályaírása, köszönöm és köszönjük a figyelmet. Remélem minél többen leszünk a futamon, megdolgoztunk a jó mulatságért. Üdv mindenkinek. További hírek rövidesen.

DAY FOUR - MAZURSKIE, BALTYCKIE...

Az van, hogy kezdünk nagyon "belejönni Lengyelországba", már régen a következő évi túrát tervezgetjük, annyi a látnivaló / átélnivaló. Persze, oké, nagy ország - de tényleg meglepő az a változatosság ami egy ilyen észak-déli tengely mentén haladva tárul a szemünk elé. 

Ma érintettük a Mazuri tóhátságot, ami tapasztalt sofőröm (Zoli nem hagy nagyon vezetni) szerint tényleg kis-Finnország. Tavak, zsombékok mocsaras területek között téptünk a fenyőerdőben.... extra hely, a legszebb része innentől jóval keletre terül el.





Aztán hirtelen váltással elértük (végre?) a Balti tengert, ami újra egy másik világ. Aki Gdansk-al be tud telni azzal szerintem valami baj van és kiránduljon Dabasra (elnézést a dabasiaktól, nincs ott semmi gáz). Elmondtam félórán belül vagy negyvenszer miközben az óvárosban mászkáltunk hogy "ez milyen jó hely".





Most Sopotban bázisolunk, erre már tényleg nem keresek jelzőket, fotó sincs, tessék eljönni és megnézni. Félelmetes mennyire keveset tudunk róla, alig néhány embernek ugrik be annyi hogy jazz-fesztivál, de a térképen elhelyezni még kevesebben tudnák...


És akkor még nem szóltunk a világ talán leglehetetlenebb helyén lévő elsőbbségadás kötelező táblájáról,





...és arról hogy 2011-ben a külföldi filmek itt minden csatornán alámondásosak, ráadásul minden szereplőt ugyanaz a férfihang darál...


Ja, és a vendéglátóipar ÁFÁ-ja 8 (nyolc!!) százalék. Most sajnálom igazán azon barátaimat akik ezzel a feltételrendszerrel próbálnak meg kelet-európaiként versenyre kelni...


Reggel Go To Hel !!!

DAY THREE - ERDŐK, MEZŐK, VISZTULA

A mai nap tényleg nagyon hosszú lett, végülis "felkapaszkodtunk" egészen Plock-ig, ami annyit jelent hogy a Visztulától (Wisla) indultunk és a Visztulához érkeztünk. Itt a folyó már kb a mi Dunánk méretére szélesedik ki, bőven Varsó fölött vagyunk. Ha tegnap Krakkóról azt írtam hogy sok a templom és a kocsma, akkor itt rengeteg a pizzéria és a bank.


Kóricáltunk mindenféle utakon, az ország nagyon változatos, voltak már magas hegyek, hatalmas lombos erdőségek, hullámzó szántóföldek, jó így elmélyedni benne. 





Érdekesek a részletek is, nehéz megmagyarázni miért vonzódnak egy kb. negyven km-es szakaszon a népek az izléstelen betonelem-kerítésekhez, mint ahogy azt is hogy miért csak akkor villognak a szembejövők ha elfelejted felkapcsolni a lámpádat - mintha ez lenne a legnagyobb probléma a közlekedéssel. A templomok között is van egy-két nagyon "vad" darab... 





De összességében ország nagyon rendben van. Kisautónk remekül viselkedik, eddig mentünk 920 km-t és még nem tankoltunk. Nekünk persze a sok tekergés miatt sokkal hosszabb az út mint amennyit majd a futam során kell teljesíteni.





A Sulejówi tónál nagyon kényelmes és szép lesz a szállás - a részletek legyenek meglepetések. Holnap már a Balti tenger vár ránk, egy újabb "másik világ". 


Köszönjük a figyelmet, csak így tovább, lehet ám regisztrálni az oldalon :)

DAY TWO - LENGYEL MAGYAR...

Lengyelország már csak ilyen - akármikor érkezem otthon érzem magam. Remélem számos lengyel barátunk is így van a mi hazánkkal. Ma nem mentünk sokat, reggel még körülnéztünk a Csorba-tónál, 





utána átmentünk (átjöttünk) Zakopanéba, megkerestük a majdani szállást (nagyon klassz, közel a bitang nagy síugrósánc), 





aztán feljöttünk Krakkóba. Ez a város egyszerűen remek, hangulatos, zöld, és bár hülyén hangzik, de ez jutott eszünkbe: feltűnően rengeteg a templom és a kocsma. Tehát igazán barátságos hely. Jót barangoltunk az utóbbi években leginkább vendéglátóhelyeiről elhíresült régi zsidónegyedben (Kazimierz) 





és az óvárosban, itt már nagy a készülődés, Lengyelországban a húsvét legalább olyan fontos ünnep mint a Karácsony, "vörösmartyszerű" a főtér hangulata.





Holnap tényleg korán kelünk és irány észak - legalább Lódz-ig el akarunk jutni. Tessék visszajelezni hogy legalább elolvassátok amit írunk!!! Köszi!!!

DAY ONE - TÁTRAI BARANGOLÁSOK

Jó későn indultunk, úgyhogy várható volt hogy nem érjük el Zakopanét napvilágnál - s lőn. A festői Csorba tónál (Strbské Pleso) találtunk egy remek panziót. Eszméletlen tempóban kupálódnak ki itt ezek a helyek, a korábban szlovák specialitásnak számító kis szürke kockaházak ugyan még néhol tartják magukat, de már a falvakban is megjelentek a színek, a turisták által látogatott helyeken pedig tényleg "svejc"van. Még a Fico-óriásplakát dózist kellene némiképp csökkenteni és abszolút élhetőnek lehetne nyilvánítani Szlovákiát.





Igéretünkhöz híven kreáltunk pár biztos eltévedést nyújtó feladatot, persze annyira nem vadulunk, ez a túra másról szól. Finomitunk a szabályrendszeren is, de ne  izguljon senki, a lényeg nem változik. Nem lesz autópálya és az lesz a legfontosabb ki ér el a legmesszebb egy tankkal.


A táj ismerős és kedves nekünk de a 2004 őszi nagy tátrai vihar eszméletlen pusztítását még nagyon magukon viselik az erdők, főleg ez a rész ahol ma jöttünk. 





Amúgy most épp két szezon között vagyunk, szinte minden zárva, de látszik hogy van pénz, komolyan fejlesztik a sí-infrastruktúrát is, például remek pályák épültek Feketebalogon (Cerny Balog), érdemes leszakadni a zsufolt Chopokról és körülnézni.


Mára ennyit, nagyon jó a kaja, holnap folyt köv.

NANSEN ÚTNAK INDUL

Üdv olvasók!

E blogon lesznek olvashatóak a legfrissebb információk, gondolatok, és minden ami útközben eszembe jut.

Hétfőn vágunk neki a GoToHel! futam pályabejárásának. Igyekszünk majd olyan útvonalat találni ahol mindenki jól eltéved, majd megtalálja a helyes utat és utána jól érzi magát. Nagyjából ez cégünk mottója is :)

Ezúttal mi is olyan autóval megyünk, amely a "versenyfeltételeknek" megfelel, tehát legalább ezer km-t tud megtenni egy tankkal és csak minimális terepjáróképességei vannak - egy kis diesel VW Poloval.

A honlapon működik végre a regisztráció, ne habozzatok mielőbb csatlakozni. Minden egyéb részlet, feltétel ott megtalálható az alapszabályok illetve a GoToHel! alpontoknál.

Szabolcs és Zoli - a pályaírócsapat