Nekivágtam a Balkánturiszt pályaírásának. Mondhatnám hogy végre, de az a helyzet hogy nem véletlenül halasztottuk relatíve későre. Az időjárás így is elég brutál, de legalább nincsenek már turisztok, plusz a feladatok épen maradására is több az esély így.
Igazán nem a kötelező köröket akarom futni, de az autóval kell kezdenem. Igazán köszönjük Gábor és Robi, nagyot könnyítettetek az életünkön. Megháláljuk!
Az eddigi két napról nem akarok sokat mesélni, egyrészt aki benevezett már, annak benne lesz az itinerben minden fontos részlet, a többieknek pedig a legjobb kedvcsináló pár kép. Na és a net is kissé esetleges.
A szerbiai Dunakanyar egészen varázslatos hely, húsz km-en belül van a Duna legszélesebb és legkeskenyebb része egész Európában, utóbbi a legmélyebb is, 87 méter!!! 8000 éves neolit emlékek, XIII. századi magyarok építette vár félig a vízben, alagutak tömege. Klassz!
Mélyebben behatolva Szerbiába a legérdekesebb a tájegységek váltakozása, volt már homokpuszta, ezer méter fölötti hágó, nemzeti parkok, de ebbe most tényleg ne menjünk bele mélyebben.
Később még mesélek, mára be kell érnetek ennyivel!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése